SAMBO 250

FOLYÉKONY, NITROGÉN ALAPÚ, KÉN ÉS BÓR TARTALMÚ MŰTRÁGYA

• Kiküszöbölhető a talaj nitrogén, bór és kénhiánya egymenetben

• A folyékony kéntartalom fitoszanitáris és gombaölő hatású

• Sorközművelő aplikátorral is kijuttatható

• A vegetáció során egymenetben megoldható a nitrogén, kén, illetve a bór pótlása

• A kéntartalom jelentős hatással van a nitrogén hasznosítására

• A kénanion jelenléte miatt alacsonyabb a növényzet megperzselésének rizikója

• Ott is lehetővé teszi a nitrogéntartalmú műtrágya alkalmazását, ahol magasabb a pH- érték

• Az ammónia a karbamid tartalom kombinációjával meghosszabbítja a műtrágya hatását

• Növeli a termés minőségét és mennyiségét

• Előnyös áron elérhető

• örökletes anyagok képződésében, cukorképződésben

• szénhidrát anyagcserében

• A legfontosabb, úgynevezett „esszenciális” nélkülözhetetlen mikroelem

Fontos szerepet tölt be:

- a nyári rügydifferenciálódásban

- a virágok megtermékenyülésében

- a növényen belüli tápanyagszállításban

• a bórral jól ellátott növény jobban tűri a szárazságot

A bór gyakori szereplő a mikroelemek közül az intenzív tápanyagellátásban. Nagyon fontos szerepet tölt be több élettani folyamatban is, de a gyakorlatban csak a megtermékenyítéshez kötődik a szerepe. Valóban fontos szerepe van ott is, de csak egyetlen, igaz meghatározó folyamatnál, a virágpor, a pollen csírázásánál meghatározó. A virágképződés és virágrészek fejlődése, a megtermékenyítés és magképződés teljes egészét a tápelemek egész sorával együtt szabályozzák. A bór ezen felül a növekedéssel, tápanyagszállítással kapcsolatban is szerepet játszik. A növényben nem, vagy nagyon rosszul mobilizálódik, helyeződik át, ezért fontos az ellátás időzítése és folytonossága.

A bór kedvező ellátási szinthez viszonyított mérgező mennyisége az egyik legalacsonyabb a mikroelemek között, és több zöldség és dísznövény különösen érzékeny a túladagolásra. Ezért a túl lelkes felhasználása igen komoly károkat okoz időről időre.

A bór is részt vesz az auxinszintézis szabályozásában. Bórhiány esetén gátolt a sejtosztódás és akadályozott a kambiumsejtek fejlődése. Ennek következtében a gyökér- és szállítószövetek kialakulása akadályozott.

Bór hiányában a szénhidráttranszportban támadnak zavarok. Az asszimiláció folyamán keletkezett szerves vegyületek szállítása lelassul, és a levelekben szénhidrát halmozódik fel, ezzel szemben más szervekben szénhidráthiány alakul ki. A szénhidrátok felhalmozása következtében a fehérjeszintézis is lassabbá válik, növekszik az oldható nitrogénvegyületek mennyisége.

A jó bórellátás elősegíti az aktív ionfelvételt a gyökerek jobb szénhidrátellátása révén, ezzel függ össze a virág- és a termésképzés javulása is. A bórral jól ellátott növények vízhiány esetén a transzspiráció korlátozása révén jobban tudnak a vízzel gazdálkodni, mint a bórhiányos növények. A bór hatása a vízháztartásra ugyancsak a szervek differenciálódásával és a szénhidrátok eloszlásával magyarázható.

A virág- és termésképzésre gyakorolt hatása miatt a mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A termés minőségére is kedvező hatású a jó bórellátás. A gyümölcsök és a cukorrépa cukortartalmát, a burgonya keményítőtartalmát fokozza.