SAM 19N-5S

Az ammonikus vagy az amidikus forma a vegetáció során nagy előnyt jelent a nitrát formával szemben, mivel kevesebb energiát igényel, és gyorsabban beépül az aminosavak kötéseibe. Ezért ez a folyamat alacsonyabb hőmérsékleten is végbe mehet, elsősorban tél végén vagy tavasz elején. Ezzel szemben a nitrát a növényben felszívódva először a nitrát reduktáz enzim segítségével ammóniummá redukálódik, majd csak ezt követően épül be az aminosavak szintézisének folyamatába.

A folyamatos táplálás kevésbé energiaigényes a nitrogén befogadása terén, mint a nitráttartalmú trágyák esetében, ami azt jelenti, hogy a nitrogén gyorsabban kapcsolódik be a fehérjeszintézisbe.

• Kiküszöböli a talaj kénhiányát.

• A folyékony kéntartalom fitoszanitáris és gombaölő hatású.

• A kéntartalom jelentős hatással van a nitrogén hasznosítására.

• A kénanion jelenléte miatt alacsonyabb a növényzet megperzselésének rizikója.

• További növényvédő szerekkel keverhető.

• Ott is lehetővé teszi a nitrogéntartalmú trágya alkalmazását, ahol magasabb a pH-érték.

• Az ammónia a karbamid tartalom kombinációjával meghosszabbítja a műtrágya hatását

• Növeli a termés minőségét és mennyiségét

• Előnyös áron hozzáférhető

Az NS folyékony SAM 19N+5S műtrágya ammónium-szulfát és karbamid oldata. Használható alaptrágyázásra, fejtrágyázásra, a szármaradványok bomlásának felgyorsítására és az NPKszuszpenziók széles skálájának készítésére.

Alkalmazása végrehajtható szántóföldi permetezővel, légi permetezéssel és öntözéssel. Nitrogénalapú alaptrágyázáshoz a vetés előtti startertrágyázáshoz is alkalmazható minden szántóföldi növényhez. Kedvezően illeszkedik a foszfor- és kálium tartalmú trágyázás rendszerébe is.

Jól alkalmazható a minimalizációs technológiákban is. Tekintettel arra, hogy ez a folyékony műtrágya gyorsan és fokozatosan, illetve lassan ható nitrogén-formákat is tartalmaz, a jó felszívóképességgel rendelkező talaj trágyázható vele a növények egész vegetációja során.

Előnyös olyan növényeknél alkalmazni, amelyek jól reagálnak a kéntrágyázásra (olajos növények, gabonafélék, hagyma, fokhagyma, takarmánynövények, cukorrépa, szója, komló, takarmányrépa, burgonya, kukorica, hüvelyesek, szőlő, gyümölcskultúra stb.).

• Tavaszi regenerációs trágyázás (a gabona sarjadási fázisában) 100 – 200 l.ha-1 (hígítatlan SAM)

• Fejtrágyázás 1 (kelés kezdete) 100 – 150 l.ha-1 (hígítatlan SAM)

• Fejtrágyázás 2 (kelés vége) 100 – 150 l.ha-1 (hígítatlan SAM)

• Minőségi trágyázás (zászlóslevél megjelenése után) 30 - 50 l.ha-1 + 250 -300 l víz (a nitrogén gyorsan beépül a szembe)

• indító trágyázás (2. regenerációs nitratáció, kedvező időjárás esetén 1. nitratáció is) 200 l.ha-1 (hígítatlan SAM)

• fejtrágyázás 1 150 - 200 l.ha-1 (hígítatlan SAM)

• fejtrágyázás 2 (10-14 nappal az 1. starter trágyázás után) 150 - 200 l.ha-1 (hígítatlan SAM)

• kukorica és napraforgó fejtrágyázása 20-40 cm-es fázisban illetve 6-8 leveleles állapotban, 120 – 150 l.ha-1 (hígítatlan SAM) legalkalmasabb a sorközi trágyázás - sorközműveléssel egymenetben

• megfelelő levélképződés után 100 – 150 l.ha_-1 SAM

• megfelelő levélképződés után 0,5 %-os koncentrációban

A szakirodalom a ként hatodik legfontosabb tápelemként, a három fő makroelem, valamint a kalcium és a magnézium után tárgyalja. Legnagyobb koncentrációban a levelekben található, ezt követően a magban és a termésben. Fontos szerepet játszik az enzimatikus reakciókban, a fehérje képzésben és egyes vitaminok (pl. B1) kialakulásában, továbbá a redox rendszerekben. Fontos eleme a zsírsavak szintézisének, és alkotó része több fontos gazdasági növény illóanyagának is.

A ként leginkább szulfát formában tartalékolja a növény (ez elérheti az összes kén 60 %-át), amit utánpótlás hiánya esetén könnyen képes a fiatalabb levelekből mobilizálni. Idősebb növényi részekből nem vagy nagyon nehezen tud a kén a hajtásokba átépülni.

A kén az alapvető makrobiogén elemek közé tartozik, amelyek elengedhetetlenek növények fejlődéséhez. Az általa ellátott funkció a növényben közvetlen kapcsolatban van a nitrogén metabolizmusával. A kén fontos összetevője az aminosavaknak, mint a cisztein vagy a metionin. Mindkét aminosav alapvető építőeleme a proteineknek. Kénhiányban szenvedő növényeknél a nitrátok, aminosavak és aminok erős felgyülemlése figyelhető meg, mivel ezek az építőelemek csupán csekély arányban alakulnak át fehérjékké. Ezek az oldható, nitrogéntartalmú építőelemek a növényi szövetekben kedvezőtlen folyamatokat indukálnak, így akadályozva a további nitrogénfelvételt a gyökereken keresztül.

A kén hiánya zavart okoz a növények metabolizmusában, ami jelentős hiány esetén változást okoz a növények viselkedésében. A kénhiány első jelei a legfiatalabb levelek sárgulásával jelentkezik – a fehérjék és a klorofil előállításának csökkenése. A múltban nem szenteltek kellő figyelmet a növények kénszükségleteinek – folyékony vagy szilárd műtrágyával történő – utánpótlására. Míg ipartelepek közelében a levegőből az esők segítségével a talajba mosódó kén mennyisége 30-50 kg-ot is elérte, napjainkra ez az érték 6-12 kg/ha-ra csökkent. Ez abból adódott, hogy nagyon magas volt levegőbe történő kéndioxid kibocsájtása az ipartelepeknek, melyek az energiatermeléshez magas kéntartalmú, fosszilis anyagokat használtak, és a engedékeny levegő tisztaságára vonatkozó környezetvédelmi előírások miatt nem szűrték ki ezeket az oxidokat. Az utóbbi időben azonban szigorították az ipartelepek termelési tevékenységét, ez megmutatkozott a tüzelési formák változásával, valamint a levegő tisztaságára vonatkozó környezetvédelmi előírások bevezetésével és megszigorításával és valamint a kén-dioxid kibocsátás csökkenésén is. Az organikus és ipari trágyák – különösen a kéntartalmú trágyák (ammónium-szulfát 24%S, egyszerű szuperfoszfát 12%S, kálisó 5%S) – felhasználásának csökkenése, és az ökológiai intézkedések odáig vezettek, hogy a mezőgazdasági talaj kénutánpótlása jelentősen csökkent, és ezzel korlátozódott a talaj antropogén módon, kénnel történő dúsítása. Napjainkban a száraz vagy folyékony kénutánpótlás 5,0 – 12,0 kg S.ha -1 értékek közé esik, ami nem elegendő a termelt növények kénszükségleteinek kielégítésére.