A kálisó a legkoncentráltabb (akár 60%-os) káliumtartalmú, kálium-klorid alapú műtrágya, melyet leginkább alaptrágyaként őszi kalászosok és repce alá ajánlunk. A szántóföldön felhasznált káliumműtrágyák döntő többségében kálium-klorid alapúak, hiszen ez a legolcsóbb kálium-forrás, amely kiválóan alkalmas a talaj káliumtartalékainak feltöltésére és fenntartására. A MAP, DAP és kálisó alkalmazása a változtatható tápelemarányok miatt a termőhely-specifikus és a precíziós tápanyag-gazdálkodásban is fontos szerepet játszik.

A kálium befolyásolja a termés minőségét, eltarthatóságát, a gombabetegségekkel és a faggyal szembeni ellenálló képességét, és nem utolsósorban a növények vízháztartásának szabályozásán keresztül annak szárazságtűrését. Szabályozza a nitrogén (N), valamint a foszfor (P) beépülésének folyamatát. Elősegíti az energiagazdag foszfátok beépülését és harmonikus ellátottság esetén fokozza a növény fotoszintetikus aktivitását. A növények a káliumot kálium-ionok formájában veszik fel a talajból. A növények kálium ellátása szempontjából a talajoldat K-tartalma mérvadó, melynek mértékét a talaj kicserélhető K-tartalma határozza meg.

Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a kötött agyagos talajoknál, azok agyagásványain a K- lekötődés miatt a kálium pótlására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint a homoktalajok esetében.

Szántóföldi és (nem klórérzékeny) kertészeti kultúrákban történő alapműtrágyázás: ősszel leforgatva, talajba dolgozva a gyökérzóna mélységéig. Javasolt dózis: 100-400 kg / ha.

Káliumigényes növények esetében (kukorica, repce, napraforgó, cukorrépa) a pozitív kálireakció miatt célszerű azok alá nagyobb dózisú őszi káli adagokat kijuttatni. Amennyiben a foszforellátottság egyébként megfelelő illetve az előveteményt foszfor trágyáztuk, úgy , azt elhagyhatjuk és az évben egyéb komplex műtrágyát sem szükséges kijuttatni.